Hiányzott egy kis szerencse a Nürburgringen

Azért írom ezt, mert a hétvégén tapasztaltak alapján úgy érzem, fejlődtünk, előrébb léptünk, a köridők tekintetében sokkal versenyképesebbek tudtunk lenni, de a szerencse…nos, az most nem állt mellém. A csütörtökre tervezett programunk megvalósítását keresztülhúzta a délutáni eső, igaz, délelőtt száraz pályán tudtunk menni, ami egyébként rendben volt, jól sikerült, elvégeztük a munkát, amit kellett.

Pénteken a szabadedzéseken érezhető volt, hogy jobban állunk, mint legutóbb, Imolában, javult a tempónk és ennek következtében a köridők is bíztatóan alakultak. Sajnos a délutáni időmérőn nem tudtam megfelelően összerakni a gyors köreimet, de pozitívan álltam a folytatáshoz, mert az autóban ülve azt éreztem, hogy jobban összeáll a csomag, mint a nyári szünet előtt, és Lorenzo kvalifikációs eredménye is biztató volt.

Szombaton délelőtt összességében egy jó időmérőt futottunk, nagyon nagy volt a küzdelem, egymás után javított mindenki a legjobb körén, és jó érzés volt, hogy ez nekem is sikerült. A végén tényleg csak kicsivel csúsztam le egy jobb rajthelyről, a 10. és a 15. hely között négy tizedmásodperc volt csak a különbség.

A szombat délutáni versenyen a rajt jól sikerült, azonnal javítottam három pozíciót, de leszorítottak a pályáról. Ezután megkezdtem a felzárkózást, de mivel ezen a pályán rendkívül nehéz előzni, erre már nem volt lehetőségem.

Vasárnap a rajt megint jól sikerült, de az autó első szárnyának egy része eltört. Ez jelentős alulkormányozottságot okozott, és ami még fontosabb, körönkét fél másodpernyi időveszteséget, így ezen a futamon nem volt lehetőségem a javításra.

Összességében úgy érzem, hogy egy pozitív hétvégét zártunk, még ha az eredmények miatt ez nem is látszik. Szerintem tettünk egy lépést előre, és ha egy kicsit több szerencsénk van, előrébb is végezhettünk volna a versenyeken.

A hétvégén már Magny-Cours-ban versenyzünk, remélem, ott is sikerül tovább fejlődnünk!